A reformáció egyik újítása az volt, hogy az oktatást felhasználta a tanainak terjesztéséhez. Ezzel az is járt, hogy ahol egy református gyülekezet alakult, ott pár éven belül az oktatás is beindult. Az első Rektorok, azaz tanítók, vagy ahol itt nevezték Oskola Mesterek a teológiai hallgatók voltak. Ők voltak az expectansok, akik arra vártak, hogy két évre kibocsátassanak tanításra, majd pedig, ha alkalmasak voltak már a lelkészi szolgálatra, akkor ezt a szolgálatot folytatták, ha nem, akkor visszaültek tanulni. A Rektorságra bocsátott diákok egyik célja az is volt, hogy összegyűjtsenek annyi vagyont, hogy peregrinációt tehessen, azaz külföldi egyetemeken tanuljon.[1] Így mindig jutott tanító a kis falvakba is.
A Kántorjánosi reformátusság által alapított iskola alapításának éve nem ismert. Az első ismert tanító, Oskola Rektor Kisvárdai János volt 1617-ben, így a 2019-es újraalapításnál ezt a dátumot jelölte meg a református gyülekezet az iskolája kezdetének.
Az iskola már a korai időszakában is minőségi oktatást nyújtott, melyet egy 1659-es egyházmegyei minőségbiztosítási végzés biztosított. Az egyházmegye biztosítékot kért arra a Kántorjánosi gyülekezettől, hogy iskolájába nem fogad úgynevezett „tarisznyás mestereket”, „kik az szent Tudomány mellett az Scholaj szenvedésti írtózván, Istentül az e Nyája leghelésére illendő és elégséghes Talentumot nem kérvén s vévén, nyomozzák tulajdon csak az maghok hasznát;”[2]
Az ellenreformáció aktivitása ellenére is megmaradt az iskola. A tanítók fizetése a lelkész fizetésének a fele volt. Mária Terézia uralkodása alatt vették számba a tanítók fizetését 1775-ben. Ettől a dátumtól kezdve szinte folyamatosan ismerjük a tanítók neveit az államosításig.
A Kántorjánosi Református Általános Iskola történetéből kiemelkedő, hogy a korabeli viszontagságok között is innovatív és versenyképes maradt. 1801-ben a tanítás anyagát képezte az egyházi alapértékek közül a ma is használt Heidelbergi Káté, Tízparancsolat, Apostoli Hitvallás és az egyházi ének. Tantárgy specifikusan a nebulók Supervillét[3], Hübnert[4], Kis Tükröt[5] vagy Magyar és Erdély országok Históriájából tanultak, ezenfelül a szorzótábla elemi elsajátítása volt az egyik cél. A felsorolt szerzők és művei a kor legfrissebb és legmodernebb anyagainak számítottak.
A XIX–XX. században az iskola lassan bővült. Segesváry József kántorjánosi lelkész, esperes felismerte, hogy a magas születési arány következménye az lesz, hogy az iskola nem lesz képes befogadni a tanulósereget, ezért a gyülekezet minden erejét és pénzét az iskola bővítésére fordította. Több ízben, de 1942-re elkészül az a három épület, mely magába foglalta az öt tantermet, és a három szolgálati lakást is. A tanerő ekkor négy főt számlált a hat elemi és egy ismétlő osztályhoz. Sajnos mire a Kántorjánosi Református Általános Iskola elérte azt, hogy a XX. század közepének minőségi oktatást biztosító intézménye legyen, addigra bekövetkezett az államosítás és 1948. június 20-án az egyháztól elvették az évszázados múltra visszatekintő iskoláját.
Az állami időszakban a növekvő igények kielégítésére 1963-ban megépült a negyedik két tantermes iskolaépület és szolgálati lakás. Változást jelentett az iskola életében az 1976-ban elkészült 6 tantermes iskola átadása, hiszen így megoldhatóvá vált a délelőtti tanítás minden tanulócsoport részére. A sportolási lehetőségek biztosítása érdekében 1977-ben készült el az iskolai sporttelep, majd 1981-ben a tornaszoba.
2003/2004-es tanévben, egy EU-s projektből megvalósult az iskola épületeinek teljes felújítása és bővítése.
A Kántorjánosi Református Gyülekezet többször megpróbálta az iskolájának visszaszerzését a XXI. században. A konkrét lépések 2018-ban kezdődtek el és csak egy évvel később 2019. augusztus 21-re érkezett meg a jogerős határozat az iskola működésbe vételéről.[6] Így 2019. szeptember 2-tól, hétfőtől, 71 év szünet után újra megnyitotta kapuit a Kántorjánosi Református Általános Iskola. Istentől erőt kérve, az Ő hatalmában bízva indulunk közösen a nagy útra.
„Ezt mondja az Úr: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jót, amelyet megígértem, és visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.” Jeremiás 29,10–12
Csonka József
[1] TtREL I.1.a2. 659; Bölcskei Gusztáv: A kezdetektől a váradi iskola beolvadásáig, III. A kollégium belső szervezete, önkormányzata in Debreceni Református Kollégium története, 1988, 20–21.
[2] Egyházm. levéltár. 1. köt. 101. 1. Partialis synodus. Bogát, 1659. juni 12.; Görömberi Péter: A nagy-kállói ev. ref. egyház története, 1882, 139–140.
[3] Daniel de Superville: A keresztyén vallásnak első betűi, avagy a keresztyén hitben foglaltatott igazságoknak… rövid le-rajzolása, Ford. Komáromi S. Pál, Komárom-Poson 1788, Wéber.
[4] Johann Hübner: Német tanár, író, filozófus, aki protestáns teológiát tanult. Ő írta meg a száz és négy válogatott bibliabéli históriák című művét, melyet hazánkban, és Kántorjánosiban is használtak. A mű több kiadást élt meg.
[5] Losontzi Mányoki István: Hármas Kis Tükör című könyvére utal.
[6] Engedély szám: „SZ-10/102/07658-16/2019.”