Ez a lap, azokat a történeteket tartalmazza, mely a Kántorjánosi Református Egyházat, és a templomot érintik.

Első érdekesség:
A templom bővítésekor nem volt elég a sok dolgos kéz, de pénzre is nagy szükség volt. A korábbi építéskor már bebizonyosodott, hogy a Kántorjánosi lakosok az adományozáskor nem bánnak szűken. Az alapköveket is közadakozásból kapta a templom. 1826-ban is szükség volt sok mindenre, ezért az Egyházi Gyűlés beosztotta a falu református lakosait, és ez alapján kellett adakozni. Az első osztály beliek 20, másodosztálybeliek 10, harmadosztályban lévők 5, negyedosztályban 2, és ötödosztályba sorolt emberek 1 Forintot kellett, hogy beadjanak.

Második érdekesség, hogy a Református templom ékessége, a kősipkás torony, azon kívül, hogy ritka, és egyedi a környéken, de a falu életében a díszítő funkción kívül más szerepet is betöltött.
A torony kialakításában úgy lett megtervezve, hogy egy peremet kapott, amin körbe lehet menni, ezáltal az egész falu megfigyelhető. Régen a vigilek, és őrszemek fontos helye volt ez. Főleg a nyári időszakban, amikor nagy szárasság volt. A toronyból „tűzszemlét” tartottak. Bárhol tűz ütött ki, azonnal félre verték a harangot, és egy piros zászlót tűztek ki abból az ablakból, amely a tűz helye felé nézett. Így a falu népe egy szívvel és egy lélekkel rohant oltani. Fontos volt, mivel a település címerében is megjelenő meggy és kalász voltak a helyiek létfenntartó elemei. Az aratás idején családok megélhetését tehette tönkre egy tűz.
Talán a toronynak, és a bátor figyelőknek is köszönhető, hogy településünkön nem jegyeztek nagy tüzeket.

 Tájkép a toronyból. A baloldali képen az iskola látható.

Harmadik érdekesség:
Az 1787-es évvel kezdődő Halotti anyakönyvben egy vers található. 1796-1803 -ig szolgál lelkipásztor Karácsony Gábor temetésére írta egyik kedves barátja Cs-Komoróczy Lajos. A vers így szól:

Karácsony Gábor prédikátor úrnak 

Istenem mely nagyon érezteted velünk
        Terhét El-estünknek, míg e testben élünk
        Állandó örömöt soha nem szemlélünk
        Minden szempillantás közeitől félünk.
A fel kelő napnak ragyogó sugára
        Mely soknak örömmel süt fel ablakára
        s, meddig jut az Égnek alsó abroncsára
        Már akkor mész vissza szomorú torára.
De sokszor csak annyi Idő sincs a közi,
        Meddig az Életet az Halál üldözi,
        Egy fertály örömre szívét ösztönzi
        Most ismét halálos Nyíllal lövöldözi.
Előttem a példa, zokogva nézhetem.
        Sírok, mert szívemet nem türtőztethetem.
        Emlegetem, Soha el sem felejthetem
        Míg Lelkem testemben lakván tart életem.
Utamra indulván egymástól békével
        El válánk, kölcsönös Búcsú vételével,
        S meg érkezvén; Szívem nem várt keservével
        Beborítva látom gyászos fedelével.
Így jártam, s így leltem Kedves Barátomat
        Tiszteletre méltó Lelki-pásztoromat
        Minden titkaimat értő sorsosomat.
        Többnyire egymásnál lévő szomszédomat.
De nem szólok Uram, mert Te cselekedted,
        Meg némulok, rajtam e sebet Te tetted.
        Súlytoló vessződet, ha rám ereszted
        Megcsókolom azzal fiadat, Szeretted.
Hatalmas vagy Uram, tudsz szomorítani,
        De tudsz vigasztaló Erőt is nyújtani.
        Irgalmasnak hagyod magadat vallani,
        Mert ki Hozzád kiált, meg szoktad hallani.
Halld meg tehát most is rebegő nyelvünket,
        Vedd füledbe, Hozzád nyújtom kérésünket.
        Orvosold véletlen Sebesült Szívünket,
        Ne hagyd Drága Véren váltott Seregünket.
Legyél Özvegyének irgalmas Bírája,
        Találjon Jó Atyát Benned kis Árvája,
        Mert míg e Föld lesz, mindnyájunk Hazája,
        Reménységét ki-ki Te Benned formálja.

Írta megszomorodott Szívvel a meghaltnak Kedves Barátja:
Császári-Komoróczy Lajos (1803)

Negyedik érdekesség
A Református Templomnak 1800-ig egy harangja volt. Ez egy fa haranglábon állt. Valószínű, hogy tűz miatt megsérült a 19. század elején a harang, és javításra szorult. A Gyülekezet a Tasnádon lakó Lázár János harangöntő mestert kérte fel a régi harang javítására, és egy új harang öntésére. Az régi harang 142 kg és az új 194 kg-osra sikerült, amiért az Egyház 143 Koronát fizetett ki. A harangöntő mester nem volt ismeretlen a Kántorjánosiak számára, mivel a régi harangot is ő öntötte. Az évek során még bővült egy haranggal a Templom. 1836-ban a nagyobbik harangot Szathmáry Antal újraöntötte. 
Ezeket a harangokat az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc idején Egyházközségünk felajánlotta ágyú öntésére.
Ma egy nagy 1924-es harang hivogatja az Isten házába a híveket, és egy kissebb 1891-es. Az 1924-es harangot az 1914-18 között zajló első világháború hősei harangjaként készült Szlezák László Budapesti harangöntő műhelyében a Kántorjánosi Református Egyháznak. A kissebb harangot Thury János és fia öntötte szintén Budapesten 1891-ben. Ez a Kántorjánosi -Iklódi Református Egyház híveinek kegyes adományaiból készítettett Isten dicsőségére. Az Egyházközség anyagi helyzete akkor is rossz volt, és a háború utáni években számos probléma kadt. A harangok árából, még mindíg hiányzott egy kissebb összeg. Az Egyháztanács a kellő mennyiségű összeg megszerzésére egy táncvigadalmat rendezett az iskolások körében. A felsőbb éveseknek 60 Korona az alsóbb éveseknek 30 Korona volt a belépő. A táncos vigadalomra 1921. március 15-én került sor. Érdekes, hogy a harang árát dollárban rendezték. Összesen a két harang 355 dollárba került. 1924 áprilisában Egyházunk 140 dollár előleggel rendelte meg a harangokat.
 A történelemben csak néhány év maradt harangszó nélkül. A második világháború idején a Kántorjánosi harangok funkciót váltottak. A harangot csak légoltalmi riadókor lehetett félre verni, a riadó elmúltát pedig a nyugodt harangszó jelezte. Ezt a Kántorjánosi körjegyző rendelte el 1941. április 10-én. A háború végéig ez a rendelet érvényben volt.

 A képen a két haranag látható.     A nagyobbik harang, mely 579 kg.

 Ötödik érdekesség:
A templom orgonája 2010-ben volt 100 éves.
Sajnos az orgona a tetőszerkezet rossz állapota miatt beázott és nem szól, még ma se.
A gyülekezet 1909-ben szerződést kötött Rieger Ottó Császári és Királyi Udvari orgonagyárossal, akire egy 6 regiszteres orgona elkészítését bízták. A gyülekezet az orgona árát már majdnem kifizette, és ekkor kijöttek az orgonaépítő mesterek megnézni a templomot, akik megállapították, hogy egy ilyen nagy templomba nem elegendő egy 6 regiszteres orgona. Felajánlották, hogy egy 12 regiszteres orgonát építenek, amihez egy új karzatot is felemelnek a templom északi részében. Természetesen így az orgona ára is megkétszereződik. 1909. szeptember 12-én a presbitérium névszerinti szavazás keretében, nagy többséggel elfogadta az ajánlatot. Így a templom egyik ékessége a „hangszerek királynője” elfoglalta helyét az Isten házában. Az orgona akkor 5560 Koronába került, de a gyönyörű hangja kárpótólta a gyülekezetet a kiadásokért. Az orgonán ma is az eredeti festés látható, nem lett átfestve, ami ritkaság.
Az orgona hangképe a következő:
I Manuál C-f3 (50 hang)
Principál 8′
Bourdon 16′
Gamba 8′
Flute harmonique 8′
Salicional 8′
Födött 8′
Octava 4′
Fuvola 4′
Piccolo 2′
Mixtura 4 sz.
Pedál C-d1
Cello 8′
Subbas 16′
Az orgona így 1 Manuálos 12 regiszteres. Játszótechnika szempontjából kisegítő-kapcsolókkal van ellátva, mint Pedálkopula és Oktávkopula. Illetve hangerőszabályzó regiszterek mint Piano, Mezzoforte, Forte és ezeknek a Kiváltó regisztere.
Az orgonának összesen 648 sípja van, és ebben benne vannak a homlokzati Főmű sípjai is.

Hatodik érdekesség:
A Kántorjánosi templom óráját 1887-ben Czipt József órásmester építette. A régi óraműszerkezet a mai napig megtekinthető a toronyban. Ma már modern szerkezet működteti az órát. Meg kell jegyezni, hogy működőképes a régi óraműszerkezet is. 
 A jelenlegi toronyóra számlapján római számokat találunk. Régen ez arab számos volt, ami még ma is megvan. A számlapcsere nagy munka volt. A toronysipka (26 méter magas) mellől engedték le kötélen az új számlapot a bátor emberek.

Forrás:
– Presbiteri jegyzőkönyv 1909. szeptember 12.
– Harang adásvételi szerződés 1801.
– 1787-es évvel kezdődő Halotti anyakönyv
– Körjegyzői rendelet 1382/1941. szám